2014. március 15., szombat

13.rész Az utolsó nap

Másnap megviselten keltem fel. Egyedül voltam otthon mivel bátyókám is amcsiba ment. Mel felhívott, hogy ő elvállalja a szerződést és én miképp döntöttem. Semmi konkrétat nem mondtam neki....egyenlőre. Rohantam a buszra ahol a szokásos banda már vár és hiányolt. Ahogy illik és szokás egész úton be sem állt a szánk és csak nevettünk. Nálunk az értelem fogalma mást jelent mint az átlag embereknek. Mel a buszmegállóban várt türelmetlenül.
- Sziaa!!! Hogy döntöttél? -fogadott szívélyesen
- Mel higgadj le csak akkor mondom el ha nem nyilvánítasz véleményt.
- Jó jó nem fogok ígérem. Na de mond már!
- Rendben, benne vagyok, igen elvállalom.
- Eeezaaaaaaz imádlak Kikóóó!!!
- De nem szabad, hogy mások tudomására jusson mert abból nem jövünk ki jól.
- Akkor első utunk az igazgatónőhöz lesz. Utána az ofőhöz, végig csináljuk a napot holnap összepakolunk és másnap mehetünk amcsiba. 

- Mel a srácoknak ne szóljunk legyünk meglepik mert kivi vagyok az arcukra.
Beértünk a suliba, mindketten mentünk a magunk útjára és rögtön az első óra után lementünk megkeresni az igazgatónőt.
- Jó napot kívánok!
- Sziasztok lányok mi járatban vagytok?
- Hát pár napja felkerestek minket Amerikából 4 srác. Akik azért jöttek mert egy Egy évre szóló lemez szerződést ajánlottak nekünk. Sokat vaciláltunk és úgy döntöttünk kipróbáljuk és belementünk ebbe a dologba. 

- De ez lemondásokkal is jár és az egyik az hogy el kell költöznünk emiatt az iskolát itt nem tudjuk folytatni.
- Hát lányok ez egy kicsit nehéz dolog belátom és gratulálok a

siketetekhez. Rendben elengedlek titeket 2 feltétellel.
- Mi lenne az?
- 1. Néha kérek helyzetjelentést. Mivel egy diákunk sem ment ki Amerikába felügyelet nélkül
2. Melodynak levelezőn kell befejeznie az iskolát mivel idén érettségizik.
- Akkor inkább én is ott tanulnék mivel nem hinném, hogy ott ilyet oktatnának így ahogy itt a suliba.
- Akkor ezt megbeszéltük na de nyomás órára és a késést leigazolom nektek.
- Köszönjük szépen. Mindenképpen jelentkeznénk mivel a barátaink is itt vannak.
Bementünk órára így is késtünk 20 percet ami miatt igazolatlant kaptak volna de az igazgatónő közbelépett.
Kicsengetés után elmondtam az osztályfőnöknek is hogy miért hagyom itt a sulit. Ma délután még rengeteg szakköröm volt így csak késő este értem haza, anya már réges-rég otthon volt. Elmondtam neki is az amcsis költözést. Ő egyedül nem támogatta a dolgot.
- Nincs az az isten hogy téged egyedül kiengedjelek a nagyvilágba! Itthon maradsz és punk tum. - volt a reakciója miután közöltem vele a dolgokat.
- De anya... Melody is ott lesz meg mellette még sok-sok felnőtt. Meg lesz egy Tehervonatunk! - replikáztam.
- Egy mitek?! - akadtak fenn anya szemei.
- Tehervonatunk... Tudod, egy testőr, egy élő kétajtós szekrény!
Erre már nem tudott mit felelni. Még egy kicsit aggályoskodott a suli miatt, de ezt a meccset már megnyertem.
Egyszer csak megcsörrent a telefonom.
- Halló..?
- KIKÓ KIKÓ KIKÓÓÓ! - ordított bele a telefonba Melody.
- Melody Grapes ne ordíts te eszelős, megrepedt a dobhártyám!!!
- Jó de még se jó....

- Na ezt aztán jól kifejtetted drága barátosném.
- Aaaah gáz van! Kendall most dobott egy SMS-t, hogy már ma este indulnunk kellene! És azonnali választ vár!

- Hogy mi?! - vágódtam hátra a székel, valamint a kezemből a telefonom az akkor belépő apum homlokán landolt.
- Jajj apa nagyon sajnálom nem esett bajod??
- Kincsem elhiszem, hogy nagyon izgatott vagy de akkor sem kellene a székkel játszani és a telefont hajigálni.
- Jó jó de mi a gond? Ja itt a telód valaki keres ha letetted akkor még beszélünk. Kiment a szobából és becsukta az ajtót.
- Hallo!
- Jess! Jess!Jeeeees!
- Kendall mi a fracért üvöltesz te is? Valaki nyúz?
- Nem nem nyúz senki. Mel beszélt veled mert őt is hívtam. Kérlek siessetek a pakolással mert 11-kor megy a gépetek, mire jutottál a szüleiddel?
- Nyugi már majdnem el vagyok engedve ne parázz.-lecsapta a telefont.
- Anyaaa! - Rohantam le a lépcsőn a nevét üvöltve
- Miaz nyuszibogár?
- Légyszi légyszi had menjek el!
- Jessica ezt már megbeszéltük nem mehetsz el szülői felügyelet nélkül. Még akkor sem ha ott sok felnőtt lesz meg biztonsági őr.
- De anya ott van kint a bátyám meg a barátnője.- hirtelen elhallgatott és gondolkodni kezdett. Felmentem a szobába előkerestem a lehető legnagyobb bőröndöt ami otthon volt és pakolni kezdtem. Közben James felhívott vidichaten. Nem sokáig tartott a beszélgetés mivel anya lehívott a konyhába.
- Kincsem gondolkodtam azon amit az előbb mondtál. Megengedem azt hogy elmehess Amerikába egy feltétellel.
- Mi lenne az?
- A bátyádnál fogsz laki és minden nap beszélünk.
- Jujjj nyanyunyic imádlak jupiiiiii! -örömömbe ugráltam ölelgettem majd táncra perdültem. Apa belépett az ajtón és kissé hülyének nézett így inkább abbahagytam és felmentem a szobámba folytattam a pakolást. Eszembe jutott, hogy fel kellene hívnom Kendallt de nem volt hozzá kedvem. Így inkább pakoltam tovább. Egy külön bőröndbe került a macim, a könyveim és füzeteim, a fényképek és a fotóalbumok. A földre néztem és hirtelen eszembe ötlött, hogy a legfontosabbat majdnem itthon hagytam. A kis kedvencemet. Előkutattam a szállító kenelt és szép gondosan felszereltem mindazzal ami egy süninek kellhet az útra. Melody elhozza magával a kutyusát Speedyt is. Miután ezt is megcsináltam már csak indulni kellett.

Janka
Speedy


- Apaaaa!!! Segíts lecipelni a bőröndöket kérlek!
- Megyek már!

Sok időbe telt míg lecipeltük a bőröndöket a kocsiba.  Hosszadalmas utazás után odaértünk a reptérre. Mel még sehol sem volt így leültünk és vártunk. Nemsokkal utána lerohant Melody akit szintén a szülei kísértek a reptérre. Bemondták a járatunkat.
- Hát akkor azt hiszem itt a vége kirepülnek a mi kicsi madárkáink, rettentően fogtok nekünk hiányozni.
- Nem kell miattunk aggódni elég érettek és okosak vagyunk. Boldogulni fogunk az új világban. De nagyon fogtok hiányozni nekünk.
Megöleltük a szüleinket akaratlan is elsírtuk magunkat de nem mi voltunk az egyedüliek. Végigbattyogtunk a folyosón és felszálltunk a repülőre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése