2014. február 28., péntek

12.rész Visszaút

- Hát az első és legfontosabb az, hogy amcsiba kel költöznötök. Ezt mindenképpen meg kell tenni mert innen messziről nem fog menni. Aztán ott iskolát vagy magántanárt kell találnotok. Mivel iskolába járni muszáj. Utána rengeteg időt kell eltölteni a stúdióban. Meg kell tanulnotok táncolni, énekelni, színpadi dolgokat, és még újabb hangszeren kell megtanulni játszani. Meg kell találni annak a fortélyát, hogy hogyan kell bánni a rajongókkal és az öltözködés mestersége is fontos. Dalokat kell írnotok és felénekelni.
- Ácsi ácsi ki mondta, hogy mi sztárok akarunk lenni? Erről sosem volt szó. Különben is Mel idén érettségizik nem ugrálhat és válthat iskolát csak úgy.
- Ezt tudjuk de 1 hónap múlva el kell kezdenetek a projektet.
- De Kendall mi nem is voltunk meghallgatáson.
- Hát ami azt illeti személyesen nem is. Hanem...
- Hanem mii???
- Csajok ne nézzetek így rám. A pillantásotok olyan mintha a szívemet facsarnák. Jó jó elmondom.....Amikor az esküvőn énekeltetek az fel lett véve vidire és mi vagyis én megmutattam egy producernek. Rettentően tetszett neki és ezt a szerződést küldte nektek. Kérlek ne nyírjatok ki.
- Ez most kicsit sok egyszerre. Nem mondok se igent se nemet mert ezt még meg kell gondolnom. Mel?
- Hűhaaa nem tudom alszok rá egyet ez túl sok nekem így egyszerre. Mennyi időt kapunk dönteni?
- 2 nap mert akkor indul a gép és a választ nekem kell átadnom. Ugye megértitek?
- Persze megértjük! Csak hát a semmiből egy perc alatt olyat vágni a fejünkhöz, hogy szárt csinálnak belőlünk.
- Csajok nyugi higgadjatok meg gondoljátok végig és kezdjük már meg a tortat!-türelmetlenkedett Logan 
Megkezdtem, ettem belőle két falatot és leléptem Mel még maradt a srácokkal. A fejemben boxoltak a majmok. Végig gondoltam, hogy alakul majd az életem ha nem fogadom el a szerződést és az ellenkezőjébe is belegondolkodtam. Fogalmam sem volt merre megyek vagy hol vagyok csak sétáltam le a dombról. Valaki megragadott sétálás közben és én reflexből bemostam egyet a szeme közé.
- Hejjj ezt meg miért kaptam nem csináltam semmit!
- Bocccsikaaa nem akartam de tényleg azt hittem valaki idegen vagy és megtámadsz. Nagyon fáj a szemed?
- Csak egy kicsit de nem vészes kibírom.
- Mit fogsz mondani a rajongóknak? Bocsika de hogy is hívnak?
- Carlosnak de csak simán Los, ne aggódj emiatt majd bekamuzok valamit. Most így jobban belegondolva jogosan kaptam tőled. Nekem sem esne jól ha rám ijesztenének séta közben. Te is megmondnád, hogy hívnak mert még nekem nem mondták meg.
- Jessica de hívj csak Jessynek. Bár mások hívnak Kikónak is.
- Hívhatlak Kikónak az szimpatikusabb.
- Nem!
-Miért?
-Azt ki kell érdemelnie az illetőnek.
- Hogy lehet kiérdemelni? Mond el kérlek!
- Jó jó DDEE!! Senkinek az ég adta egy világon nem mondhatod el mert nagy bajok lesznek.
- Bízhatsz bennem.
- De ugye a magas barna hajú "szép"fiúnak sem mondod el?
- Nem, nem kell aggódnod!
- Hát elsősorban nagyon jóban kell lennünk. Amin nem csak azt értem, hogy egyszerűen beszélgetünk. Utána rábízok egy titkot ha nem árulja el senkinek akkor már nagy esély van rá. Az utolsó pedig meglepi menet közben találom ki.
- Értem szóval egy ideig várhatok ha rajtad múlik.
- Mondjuk igen de nem csak rajtam, rajtad is múlik.
- Pill fel kell vennem.
Elment telefonálni és én sétáltam tovább. Carlos mögöttem ballagott, hogy ne halljam mit beszélnek. Néha néha egy egy szót hallottam és én voltam a témájuk de igen zaklatott lehetett a beszélgetés. Hirtelen nekem is megrezzent a telefonom. Mel hívott abban az ügyben, hogy meg kellene beszélnünk a szerződést. Miután befejeztük a beszélgetést, Lossal visszasétáltunk a bulim helyszínére.
- Merre jártatok már azt hittem eltűntetek valahol.-aggodalmaskodott James. Amikor váratlanul megjelent Patrik.
- Szerbusztok Jessicát keresem beszélhetnék vele egy kicsit.
- Mit akarsz? Nem voltam elég világos és hallani akarod harmadszorra is?
- Nem nem, értettem csak kérlek beszéljünk.
- Jó rendi gyere félre. Na akkor mond!
- Kikó kérlek bocsáss meg nekem és legyünk csak barátok. Tudod mit érzek mióta nem vagyunk együtt? Ürességet, értelmetlen lett az életem, nincs olyan este amikor nem jutnál eszembe. Tudom soha többet nem akarsz velem járni meg hasonló de kérlek. Tudom szemét voltam te nem ilyen embert érdemelsz, hanem olyat aki megbecsül téged. Én sajnos nem ilyen ember voltam.
- Huhh erre most nem tudok semmit sem mondani. Tudod az még rosszabbul esett, hogy a volt legjobb barátnőmmel csaltál meg. Ez olyan érzés volt mint amikor kicsavarják a rongyot, hát nekem a szívemből csavarták ki az összes olyan érzelmet amely a szeretethez kötődik. De kérlek most menj el mielőtt olyat teszek amit megbánok.
- Jó jó de még ezt mindenképpen meg kell beszélnünk.
- Jess gyere Brady szeretne veled tortát enni. Jajj bocsának micsoda udvariatlan vagyok, James és téged hogy hívnak?
-  Patrik. Akkor nem is zavarok tovább szia drága.
Nyomott egy puszit a számra és megölelt. James egyre idegesebb és vörösebb lett a dühtől.
- Ki volt ez a srác és miért csinálta ezt? Hisz nem a pasid nem is ismered ugye?
- De igen a pasim volt.
- Mit akart tőled? Miért csak volt? Egyáltalán neked mióta van pasid? Áruld el nekem kérlek!
- Ez nagyon hosszú történet.
- Én ráérek.
- De Bradyvel játsz...
- Csak kitaláltam kellett egy ürügy, hogy beszélhessek veled.  Gyere hazakísérlek.
Szép lassan elindultunk haza. Persze James szavon tartott nem hagyta a kíváncsisága.
- Na akkor elmondod?
- Nyugimanó! Na szóval akit előbb lattál ő a volt barátom. Ma lett volna az 1 éves évfordulónk. Most azért jött mert szeretne kibékülni és mindent újrakezdeni kettőnk között. Hiányzik neki az együtt töltött boldog napok és most már az osztálytársai is velem piszkálják.
- Mi miatt szakítottatok?
- Hát épp találkozót beszéltünk meg a parkban. Egy kicsit késtem mivel az ofő benntartott a suliba, meg próbán voltam Melodyval. De mire odaértem az egyik rosszakarómmal, aki mindig is féltékeny volt rám nem viselte el ha jó napom volt valahogy mindig elrontotta a napomat. Ez volt az eddigi legalattomosabb húzása mert egy ideje már együtt voltak a tudtom nélkül és most sikerült észrevennem. Elrohantam, hogy a következő buszt elérjem de utánam jött és ott jelenetet rendezett és ekkor szakítottunk. Ez csak nehezedett mivel mi egy suliba járunk így minden nap odajött hozzám. Az egész suli száján vagyok, hogy hogy tehettem ilyet.
- Milyet?
- Azt, hogy dobtam.
- Én is ezt tettem volna a helyedben. De akkor ezek szerint nem is volt boldog veled és nem is szeretett.
- Hát még nagyon az elején szeretett de aztán valami megváltozott.   De őszintén sokkal jobb nélküle. Szabadnak, gondtalannak, és  kiegyensúlyozottnak érzem magam.
- Ezek szerint rendesen el voltál nyomva.
- Őszintén igen és azóta nem is nagyon nyitottam más emberek felé. Már a legjobb barátaimat is majdnem teljesen elveszítettem.
- Akkor mi van Kendallel és Logannel meg most itt velem hisz be sem áll a szád de az enyém sem?!
- Hát nem tudom veletek beszélni
teljesen más mert, ti nem olyanok vagytok mint azok akiket eddig ismertem. Mellesleg nem vagytok nagyképű sztárok ami nálam egy plusz pont. Normális aranyos kedves srácok vagytok.
Ezután nem szóltunk egymáshoz csak sétáltunk tovább. Jamesre minden ok nélkül rátört a röhögőgörcs. Én meg rajta nevettem. Kicsit sem néztek minket hülyének az emberek. Hazaértünk nyitom az ajtót, keresem a kulcsot amit én okos a sulitáskámban hagytam. Így csak az udvarra tudtunk bemenni. Ott játszani kezdett Zizivel. Teljesen elvarázsolt ahogy békésen kifárasztották egymást. Egy pillanat alatt letottyant mellém. Rám nézett a szürkészöld szemeivel de egy szót sem szólt. Szegényem belepirult a helyzetbe így megtörtem a csendet.
- Mi az valami bogár van a fejemen?
- Nem dehogy is.
Csak nem hagyta abba a bámulást. Egyre közeledett felém mikor
kocsiajtó csapódásra lettem figyelmes. Melodyn kívül mindenki nálunk volt. Bementünk a házba a srácok összepakoltak és indultak a reptérre. Elbúcsúztam tőlük. Megkaptam a számukat és az összes elérhetőségüket ami csak létezik. Bátyókám kivitte őket a reptérre. Én lezuhanyoztam és lefeküdtem aludni. Hánykolódtam az ágyamban folyton az a szerződés járt az agyamban meg a srácok és James furi bámulása. Nagy nehezen sikerült elaludnom amikor csörög a telefonom. Hajnali 3 lehetett. Kendall volt az, jelentette, hogy épségben megérkeztek és már úton vannak a házukhoz. Kicsit bunkón küldtem el a fenébe amit mindenki hallott mivel ki volt hangosítva. Visszaaludtam....

2014. február 26., szerda

11.rész Szülinap

Én álltam középen mellettem Vivs és Mel, mellettük pedig Reb és Dorothy. Ebben a baráti társaságban mentünk a főút felé egyre közeledve az autóhoz. Persze egyből láttam kik ülnek bent bár próbálltak bújni. Mindannyian odamentünk. Logan nem bírta tovább kipattant az autóból és elkezdte hadarni miként találtak ide Kendallel. Erre ő is kiszállt és elmonda a saját verzióját erre égtelen veszekedésbe kezdzek.
- AAhhhh Kendall, Logan!!!!! - kiáltott fel a három lány.
Rebs Kendallt, Dorothy viszont Logant ölegette. Mi Melodyval és Vivivel jót nevettünk rajtuk.
- Kikó ne nevess hanem inkább szedd le rólunk a barátnőidet.
- Jó jó, csajok hagyjátok levegőhöz jutni a srácokat kérlek. Mert ha kiszorítjátok belőlük a szuszt....
- Jó rendi leszállunk róluk egyenlőre.- bánatosan ballagtak vissza mellénk. A srácok hatalmas levegőt véve tapogatták ki,hogy mindenük egyben van e még. Közben Rebsék logikusan kimatekozták a dolgot. 
- De Kikó te...meg...ők....de...híres.....meg...fiúk.....és BTR.....
- Igen tudom de ez még semmi.
Kendall mögém állt egyik kezével a számat a másikkal a a nyakamnál fogva húzott közelebb magához és ezt súgta:
- Shhhhhhh!! Kikó!! El ne mond nekik, hogy rokonok vagyunk. Látszik rajtuk a Rusher szellem meg a fanatikusság ebből csak bajunk lenne.
- Jó rendben nem mondom el. De ugye azt tudod, elég feltűnő, hogy nálam vagytok és sokat vagyunk együtt.
- Igen tudom de akkor is Jess számítok rád. Nem vagy te olyan ember.
- Kendall de úgyis kiszedik belőlem túl jók ebben meg a barátaim.
- Jess te pedig erősebb vagy náluk, erős mint egy szikla.
- Jó de akkor engedj el mert, látod az arcukon azt a döbbenetet?
Abban a pillanatban elengedett és hátrébb lépett.
- Skacok elbúcsúzom és mehetünk addig üljetek be a kocsiba.
- Rendicsek de siess mert még megyünk valahova.
- Csajok sajnálom mennem kell mert a srácok már türelmetlenek.
- Kikó mi van köztetek Kendallel mert ezt csak úgy minden ok nélkül nem csinálja senkivel. Soha! Mit nem szabad elmondani nekünk??? Csak ennyit értettem a beszélgetésetekből.
- Sajnálom de azt nem mondhatom el nektek. A ti érdeketek miatt van és egyszer még ezt meg fogjátok hálálni nekem. Kérlek szépen titeket ne legyetek rám féltékenyek mert nincs semmi alapja és oka a dolognak.
- Már hogyne lenne hisz ők a BTR és Kendall "ölelt" át.
- Igen tudom és az nem ölelés volt de mindegy mennem kell sziasztok!
Mel is beszállt az autóba a búcsúzkodás után egy ismeretlen helyre mentünk. Természetesen rajtam kívül mindenki tudta hol vagyunk és merre kell menni. Másfél órás utazás után megálltunk valahol a semmi közepén a parkolóban.
- Itt is volnánk. - szólalt meg Logan
- Hát persze ez tiszta logikus a semmi közepére hoztok és nekünk még mindig suli van.
- Tudjuk de ez nem várhat sokáig Mel kösd be a szemét.
- Melody Grapes ne merészeld megtenni.
Abban a pillanatban minden elsötétült. Mel megfogta a kezemet és úgy vezetett egy jó 10 perc séta után valahova leültettek.
- Ti normálisak vagytok! Mel áruló vagy, hogy tehetted ezt?! Szemét banda és én még bíztam bennetek. Tutyimutyi ratyi alakok vagytok tudjátok meg nem szeretlek titeket!!!
Vágtam a fejükhöz kézzel lábbal mutogatva de nem hatotta meg a szívüket. Hirtelen minden kivilágosodott.
- MEGLEPETÉS!!!!! -ugrott elő a tömeg a semmiből
- Ez miii?
- Boldog születésnapot! - lépett mellém James és átkarolt
- Neked nem az Amerikába induló repülőn kellene lenned? Mellesleg mit keres a kezed rajtam tudtommal nem vagyunk ilyen jó baráti viszonyban. Attól, hogy táncoltunk az még nem jelent semmit de a torta sem higgy csak nekem.
- Hé sztárocskám vedd le a kezedet az én kislányomról. Most én akarom ölelgetni.
Hallottam a tömegből abban a másodpercben feltett karokkal lépett hátra tőlem James. A tömeg ketté nyílt és apa közeledett felém.
- Boldog szülinapot kincsem. Félre mehetnénk egy kicsit beszélgetni?
- Persze de mi a gond valami történt?
- Figyi Jess tudom nem voltam egy minta apa, mivel sosem voltam melletted így nem is ismertél én pedig most érzem azoknak az éveknek a hiányát. Mikor 5 éves voltál hazajöttem és te félve kérdezted anyutól, hogy ki ez a bácsi? Ez a kérdés azóta sem hagy nyugodni utána emiatt sem jöttem haza akkor úgy éreztem nem is akarsz apának elfogadni. Miháncs a bátyád elég idős lett elhívtam ide legalább az egyik gyerekem legyen velem. Ekkor arra jöttem rá, hogy neked ő volt az "apukád"  és én ezt is elvettem. Kicsim sajnálom, hogy ilyen szörnyű apa vagyok. Nem ilyet érdemelsz hanem sokkal jobbat.
- Az az igazság nem érdekel ki mit mond nekem te vagy az apám legalább gondoltál ránk néha. Tény és való kicsit furi hisz most látlak életemben másodszorra viszont a személyiségünk egy és ugyanaz. Hisz látatlanban is úgy beszéltem veled mint apám. Csak nem láttalak. Figyi nem te tehetsz róla, hogy ez a munkád. Ha csinálnod kell akkor csinálni kell nincs mese. Majd szünetekben ha telik majd egy oda vissza útra akkor megyek. De ahhoz még sokat kell dolgoznom.
- Te már dolgozol?
- Persze korrepetálok meg egy vegyesboltban dolgozom hétvégente.
- Uram elvihetném a lányát? - lépett oda és kért el udvariasan Carlos
- Persze. De remélem a nagy meglepi miatt!
- Igen uram amiatt.
Carlos odavezetett egy asztalhoz.
- Noss akkor felkészültél??
- James te megint mi a frászt művelsz száll le rólam többet ne merj 1m-nél közelebb jönni mert megbánod. Ez már-mát zaklatás.
Lépett egy akkorát ami megfelelt 2- nek is. Melt is az asztalhoz küldték és befogták a szemeinket.
- OOOHHHH  ne már megint!!!
Nagy sugdolózás támadt körülöttünk. Mikor kinyitottuk a szemünket egy gyönyörű
torta látványa tárult elénk.

- Remélem tetszik és ízleni is fog nektek. Természetesen ez még nem minden.
- Mi? Mi lehet még ennél is nagyobb meglepi???
- Tessék fogadjátok sok szeretettel. Nyissátok ki gyorsan.
Izgatottan nyitottuk ki a borítékot. De csak papírokat találtunk benne.
- Srácok mik ezek a papírok ezzel mit kezdjünk?
- Ezek nem csak papírok ezek egy 1 évre szóló lemezszerződés.
- Mivan????
Álltunk döbbenten Mellel a tények előtt. Mi híreseknek lenni dehogy hisz nem vagyunk jók. Viszont miért kaptunk ilyen szerődést ráadasnak kettőt is?
- A következményeket és egy csomó mindent nem mondtam el.
- Akkor mond gyorsan....

2014. február 16., vasárnap

10.rész Vajon kié a szám?

Hulla fáradtan mentünk suliba reggel. Otthon mindenki pihent csak mi Melodyval virrasztottunk már vagy egy napja. Becsengettek a legnagyobb szerencsémre Patrik osztályával volt összevont óránk. Természetesen a töri órákon kell elviselnem ami a kedvencem. Bementünk a terembe és durván elküldte mellőlem Vivset ami nem volt jogos mivel előre megbeszéltük. Mikor szóltam a tanárnőnek nem törődött vele. Próbálkozott óra alatt bókolt, verset írt, bocsánat kérő levelet, hogy talán visszafogadom és én erre egy egyszavas választ adtam neki mégpedig azt, hogy NEM. Akaratlanul is elaludtam óra közben. Rettentő szép álmom volt, azzal a James sráccal táncoltam és robbantottuk ki megint a kajacsatát.

- Jessica Taylor értékelném ha a pihentető, szépítő és relaxáló alvását nem az iskolában hanem otthon töltené el. Úgy hiszem maga nem azért van itt, hogy jókat aludjon. Váron a magyarázatot.
- Tanárnő vagyis igazgatónő én nem akartam és sajnálom. Tegnap a bátyám esküvőjén voltam és én vigyáztam a kisgyerekükre egész este....
- Nem érdekel mars az igazgatói elé ott majd folytathatja kisasszony.
 ~ Na szép most jó nagy bajba kerültem. Hogyan fogok intővel anya és apa elé állni. Én a kis mintalányuk most aztán szép kis büntit kapok ezért.~
Kimentem a teremből az igazgatói elé ahol meglepődve pillantottam meg sorstársamat.
- Hát te csak nem engem vártál meg?
- Nem elaludtam németen és Szekérné leküldött az igazgatóhoz.
- Nem mondod? Én egy kicsit rosszabbul jártam mert igazgatónővel volt órám és dettó elaludtam.
- Hát akkor most nagyon nagyot szívunk úgy érzem.
- Gyertek gyerekek csak nyugodtan nem harapok. - utasított az igazgató
- Foglaljatok helyet és mondjátok csak el szépen mi volt ez az órai alvás.
- Elnézést kérek de esküvő volt és én voltam a főszervező meg gyerekcsősz. A romokat nekem vagyis nekünk kellett eltakarítani. Már a hétfői napon fáradtak voltunk de, hogy még reggel hatig takarítsunk az nem volt semmi.
- Igazgatónő kérem többet nem fordul elő ilyesmi.- csatlakozott Mel
- Még egy kérdés? Patrikkal mi van köztetek Jessica?
- Egy év után szakítottunk már nem bírtam tovább.
- Csak azért kérdeztem mert nem voltatok valami boldogok.
- Igen tudom
- Na csajszikáim ez egyszer meg nem történtnek tekintem a dolgot mit szóltok?
- Köszönjük!! Köszönjük!! Köszönjük!! Viszont látásra!!
-Sziasztok!
Megkönnyebbülve léptünk ki az ajtón. Végig gondoltam mi lett volna ha nem így alakul a dolog. Hirtelen megrezzent a telefonom. Kivettem a zsebemből. Egy cetli kihullott amit Mel vett fel a földről. Nézegeti jobbra balra de nem tudja eldönteni, hogy mi lehet az. Mikor letettem a telefont és felé fordultam kérdésekkel bombázott.
- Ez mi? Kitől kaptad? Felhívtad mar? Miért angolul van írva?
- Figyu megpróbálok sorrendben válaszolni. Telefonszám. Fogalmam sincs reggel a töri könyvből esett ki. Nem még nem majd nagyszünetben. Ha én azt tudnám. Megfelel a válsz.
- Igen meg, de ha én tippelhetek James száma lesz mivel hasonló az írása. Ha ő fizetsz egy krémcsokit ha vesztek én fizetek neked. De ez csak akkor ér ha én is ottlehetek mikor felhívod.
- Rendben megállapodtunk.- fogtunk kezet
És ezzel mindketten órára mentünk. Tesi következett azon is kosárlabdáztunk amit sikeresen meggyűlöltem. Mel pedig németre sietett.
- Jess mit mondott az igazgató?- támadtak le osztálytársaim az öltözőbe.
- Igazából megúsztuk a dolgot egyenlőre.
Átöltöztünk majd türelmesen vártuk a tanárt.
- Kikó!!! Ezt nézd hát nem jó ez a kép?
- Jónak jó csak nem tudom ki van rajta??
- Hisz múltkor elküldtük neked ő Kendall meg Logan.
- Ahahh.
Majdnem elszóltam magam, hogy jobban tudom kik ők. Letelt ez az óra is.
- Hívd már fel a számot!!!- pattogott Melody
- Jó, jó hívom, hívom! Kicseng
- Halló megtudhatom ki vagy?- Semmi válasz elismétlem megint. Semmi egyszer csak letette.  Kis idő elteltével rezeg a telefonom. Felvettem.
- Szia bocsáss meg az előbbi miatt csak egy kicsit meglepődtem és nem voltam  felkészülve a hívásodra.
- Szia de akkor is megtud..
- James vagyok az esküvőről. Halihó válaszolnál.
- De hogy került a számod a könyvembe?
- Logan tette bele a kérésemre.
- Ahahh. Szeretnél még valamit?
- Mivel a repülőn ülök így nem sokat tudnák. Mi volt ez a hang?
- Ezt úgy hívják, hogy csengő vagyis mennem kell órára. Sajnálom szia
- Hi

Felkaptam a táskámat és rohantunk a termekhez.
- Naaa ki volt az naaaaa Kikó??
- James volt.
- Hahaa én megmondtam jössz nekem egy krémcsokival.
- Jó jó tudom de legközelebb nem fogadunk.
- A számot viszont mentsd el kitudja lehet akar valamit.
- Ugyan tőlem mit akarna egy ilyen híres ember mint ő.
- Figyu Kendallről sem tudtad, hogy híres és rokonok vagytok.
- Jó ez más tészta. De Mel nézz csak rám hogy nézek ki meg ő, hogy néz ki.
- Kikó...
De a mondandóját már nem tudta befejezni mivel megjött a tanár. Alig bírtam koncentrálni az órán mindenhol csak számok, betűk meg egyenletek. 10 perc volt még megszólalt a jelző mindenki pakolni kezdett. A tanár dühös lett és röpdolit íratott. Mikor kicsengettek mindenki rohant ki az ajtón. Egy ismerős autót pillantottam meg a kapuból.

2014. február 8., szombat

9.rész Esküvő 2

A házaspár autóval ment és vitte az apróságot is. A többiek velem az élen sétáltak végig a hotelhez. A cipőm még mindig a kezemben volt. Hátulról olyanokat hallottam, hogy milyen igénytelen. Nem hiszem el, hogy esküvőre így kell felöltözni. Bunkó paraszt lány nem is értem Kendall hogyan tud vele szóba állni. Meg ha már egyszer esküvő van legalább vegye vissza a cipőt. Tiszta ciki, hogy a mi kislányunk férjének a húga így viselkedik ez undorító. Nem bírtam tovább már a sírás határán voltam. Nem is tudták, hogy mi miatt nincs rajtam cipő és senki nem segített volna megfogni Bradyt. Így úgy éreztem befoghatják a szájukat. Kendall is hallotta miket mondanak így ő rátett még egy lapáttal úgy, hogy közelebb húzott magához és átvette a cipőmet.
- Kendall gyere egy kicsit ide.- hangzott hátulról
Stop- féket nyomott és megvárta míg odaérnek akik szóltak neki. Egyedül maradtam a sor elején így Mel és Logan felzárkóztak hozzám.
- Kendall kisfiam óvva intelek arra, hogy ne beszélj azzal a lánnyal. Nem hozzád való ráadásul nem is úgy viselkedik ahogy én azt a bátyjától hallottam. Azt hitten sokkal érettebb és kifinomultabb.Kicsit amerikai modorú.
- Egy a cipője teljesen tönkrement ezért van mezitláb. Kettő ha nem rohan a kisgyerek után akkor baja is eshetett volna és ti egyáltalán nem törtétek magatokat, hogy megfogjátok. Igen egy kicsit másképp viselkedik mint azok a lányok akik amcsiban élnek. De ő itt él itt ez a szokás és arról ne is halljak megint, hogy szapoljátok.
- De kisfiam nem is úgy viselkedik veketek mint azt egy hítes emberrel kell.
- Igen tudom de tudod miért mert nem úgy ismert meg mind egy híresség hanem amilyen valójában vagyok. És csak tegnap tudta meg az igazságot. Ezt most fejezzük be te meg fogadd el végre, hogy rokon lesz. Kész ennyi ezt lezártuk.
Odaértünk a hotelhez mindenki becsődült a "bálterembe" és helyet foglalt mindenki. Lecsaptam Melodyt Logan kezéről és elmentünk rendbe szedni magunkat és új cipőt szerezni. Nagy nehezen megtaláltam azt ami esküvőhöz illik csak annyi volt a különbség, hogy lapos talpú. Lementünk a bálterembe és helyet foglaltunk. Rettentő éhesek voltunk így suli után. Mel a főasztal előtt kapott helyet én pedig egy eldugott kis sarokban a terem végén. Kihozták a levest nyugodtan megettük.
- Logan kérlek szépen add tovább, hogy Jessica jöjjön ide.
A láncreakció elért hozzám. Persze azonnal odasiettem.
- Mondjad Bella mit szeretnél.
- Az lenne a kérésem, hogy foglalkoznál Bradyvel míg mi nyugodtam megvacsorázunk és segítenél neki is. De mindezt itt kellene vagyis nem mész el az asztaltól.
- Oké segítek. Egy tábla csoki lesz.
- Megállapodtunk - vágta rá
Csupa egy majcs voltam de segáz ma mindenkinek meg kell felelnem vissza semmit nem utasíthattam. Ám egysze rcsak az ajtó felé pillantok amin épp akkor lépett be három idegen srác Bella rohant feléjük gondoltam a zenészek érkeztek meg. De szerintem ahhoz fiatalok. Nem filóztam többet rajta. Éreztem, hogy valaki csúszik a föld felé így kerestem egy üres szobát ahova nem hallatszik el a zene. Bevittem Bradyt és elaltattam ami nem kis meglepetésemre csak fél órába telt. Ki szerettem volna menni egy pohár vízért de elaludtam. Így már ketten szunyókáltunk. Arra lettem figyelmes kb. fél óra múlva, hogy valaki eszeveszetten kopogtat. Nem nyitottam ajtót hanem fordultam egyet az ágyon és visszaaludtam.  Majd egy furi ismeretlen hangjára lettem figyelmes aki rázogatott is így arra már kénytelen voltam felkelni. Mikor kinyitottam a szemem egy furi szőrös és bajszos sracot láttam. Korban úgy Kendalléra és Loganéra tippeltem.
- Jó reggelt hölgyike.
- Sziiaaa teee ki vagy ééés mit keresel a szobában?
- Hát téged ha te vagy Jessica Taylor röviden Kikó.
- Igen én vagyok de te ki vagy?
-Dustin Belt vagyok Kendall egyik haverja. Meg pont ő küldött érted. Gyere mert nem várhatnak ránk örökké nem igaz?
Azzal ő is karon ragadott és kirángatott. Mondtam magamban ezeknek az amcsiknak mániájuk a ráncigálás?? Leértünk a nagyterembe ott mindenki ránk nézett.
- Ne is törődj velük csak gyere és ne maradj le. - nyugtatgatott
A színpadon ott ült Kendall és Logan meg két idegen fickó és négy zenész. Egy szék még üres volt és mellette egy gitár pihent. A srácok előtt két álló mikrofon volt ami előtt kedves barátnőm türelmetlenül engem várt. Felmentem a színpadra Mel mellé hátra fordultam és kérdeztem:
- Mi a franc folyik itt én nem akarok énekelni ti hibbantak.
- Ne aggódj nem lesz semmi gond csak mintha otthon lennél.
Visszafordultam a közönség felé és hirtelen megszólal a zene. ~Jajj jesszus melyik is ez a dal?? Hogy is kezdődik?? ~töprengtem. Mejd hirtelen a TIPIKUS SZEREÓ dallal hoztuk meg a hangulatot. Mindenki rettenetesen élvezte még én is. Énekeltünk még egy csomó Jedward dalt meg a Cup Songot is. Majd lementünk a színpadról és felàllt a négy srác és most ők énekeltek. Akkor esett le, hogy az a két srác a banda másik fele meg az a Dustin a gitáros volt. Viszont én rohantam vissza mivel Bradykét egyedül hagytam a szobában. Még javában aludt legnagyobb örömömre. Egy jó óra múlva felébredt és együtt mentünk le a nagyterembe mert kíváncs voltam, hogy hogy énekelnek Kendallék de sajna addigra már az utolsó dalt a Shot in The Dark
végét énekelték. Jött a sütiosztás én kaptam a legnagyobb szeletet a tortából. Az egyik énekes srác állt oda mellém. Ő volt a legmagasabb, barna haja van és zöld szeme. A nagy tolongásban valaki  meglökte és a tortaszelete a fejemen landolt. Megszólaltam akaratlanul és kissé bunkón.
- Haver elhiszem, hogy a fejemre nőttél, meg szar hangom van és végig kellett hallgatni engem de ezt azért nem érdemeltem meg. Így fogtam és fejébe nyomtam a tortát viszonzásul.
- Ohhh igazán szóval ezt itt így kell csinálni??
Belemart a tortába és felém hajította én pedig elhajoltam előle és bátyómékat terítette be. Ez alapozta meg a kajacsatát. Közben egy csomó embert megismertem viszont azt a srácot akivel elkezdtük róla többet nem tudtam meg. Hajnalban mindenki belassult a zenével együtt és mindenki átcsapott  romantikusba. Valaki böködni kezdett. Az a magas barna volt.
- Szabad lesz?? - csapott le Dustin kezéről
- Táncolunk?? - kérdezte reménykedve

- Feltéve ha megbocsátod a bunkó viselkedésemet meg a sütit. Meg nem szoktam ám ilyen bunkó lenni csak ma keveset aludtam így kicsit nyűgös vagyok.
- Semmi gond én is szoktam nyűgös lenni. Ja és a sütisre pedig nem haragszom én is ezt tettem volna a helyedben magamat ismerve. De még nem tudom a nevedet elárulod?
- Persze Jessica Taylor röviden Kikó de csak azoknak akiknek megengedem.
- És nekem megengeded??
- Nem ne is álmodozz ezt ki kell érdemelni. És téged hogy hívnak?
- James David Maslow Kendall haverja és a banda tagja.
- Jujj a kis felvágós
-Én felvágós ugyan... amúgy kinek a kije vagy ha kérdezhetem?
- A vőlegénynek Kavinnek a húga és Kendall rokonkája.
Láttam a döbbenetet a szemében egy kis ideig nem is szólt de nem hagyott faképnél akkor sem. Vége lett  a dalnak nekem pedig megint baby szitterkednem kellett. Többet nem is láttam Jamest. A másik sráccal is jól megbarátkoztam. Sajnos nekünk már a sulis ruhába kellett átöltözni meg fürdeni. Így Melodyval otthagytunk csapot-papot. De a szobámban egy kis cetli esett ki a töri könyvemből. Kibontom és egy telefonszám volt se név semmi. Gondoltam magamban majd felhívom.