20.rész Börtönben

 Sziasztok! Köszönöm szépen mindenkinek aki eddig is és ezután is nagy szeretettel olvassa a blogomat. Szeretném megosztani veletek azt, hogy beneveztem a blogot egy versenyre amit a Mo című blog hirdetett meg és a második helyet hozta el. Nagyon örültem neki, nagy elismerés számomra. Ünneplésképp elhoztam nektek a 20. részt. Jó olvasást és szórakozást!                                      
                                                                                                                                            BY: Kikó
   

- Mel! Melody segíts! Hallod! Kérlek gyere már!-ordítoztam torkom szakadtából de nem válaszolt. Biztos be volt dugva a füle és zenét hallgatott pakolás közben. Magamból indulva ki mivel én is ezt szoktam tenni. Hiába kiabáltam és erőlködtem senki nem segített. Egyedül voltunk a házban. Már a kapuban álltam mikor Samanta épp arra sétált.
- Szia Jessi mit akarnak tőled a zsaruk?- szegezte nekem a kérdést
- Áh semmit csak  gyakorlatra megyünk a srácokkal.- igyekeztem kimagyarázni magam
- Te rendőrnek tanulsz?
- Valami olyasmi. De most inkább menj és ne törődj velem. Beültettek a kocsiba nem szóltan hozzájuk egy szót sem csak bámultam ki az ablakon. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy a sofőr szól a társának persze halkan.
- Haver ne bámuld már ilyen feltűnően.
- De hát ha egyszerűen gyönyörű.
- Neked nem az a dolgod hogy bámuld hanem bevidd a kapitányságra.
Köhintettem egyet mintha valami a torkomon akadt volna erre abbahagyták a beszélgetést. Befordultak az egyik sarkon és a rendőrkapitányság épülete magaslott előttem. Betessékeltek az ajtón és egy kihallgatóteremhez vezettek. Kint leültettek egy székre ahol várakoztam mert előttem még három ember várt kihallgatásra. A két pasas aki behozott nem tágított mellőlem. Telefonálgatni kezdtem, először Melt hívtam de foglalt volt. Utána Kendallt hívtam de semmi, Logan megint semmi, Carlosnál csak a hangposta jelentkezett de letettem. Legutoljára Jamest hívtam itt is csak a hangposta jelentkezett és a következőt mondta.
- Hali itt James sajnálom de most épp edzésen vagyok. Ha nagyon fontos dologról van szó akkor a sípszó után hagyj üzenetet. Ha pedig ráér akkor edzés után visszahívlak.
Letettem a telefont. És a következőket mondtam:
- A francba! Nem hiszem el, mindig akkor nincsenek telefon közelben amikor kellenének. A franc essen az összes telefonba de várják csak meg míg innen kikerülök. 

Még jó hogy magyarul beszéltem így nem értette senki amit mondtam.
- Jessica Taylor fáradjon beljebb. - szólt ki egy idősebb rendőr
- Jó napot!-köszöntem
- Foglaljon helyet.
- Elmondaná hogy miért hoztak be?- vágtam egyből a közepébe
- Önt feljelentették szándékos emberölésért, kiskorú bántalmazásáért és zaklatásért.
- Hogy mi van? De uram engem akartak megölni. Nézze itt a sebhely ha nem hiszi el. Kiskorút meg abszolút nem bántanék hisz óvó nő vagyok. Épp azért dolgozok hogy nekik jó legyen szívem nem lenne bántani egyik apróságot sem. Uram ne nézzen hülyének. Különben is ki jelentett fel? Látni akarom és megmondani neki a véleményemet.
- Hölgyem kérem nyugodjon meg. Inkább  fáradjon ki és nyugodjon meg.
 Ki is mentem leültem egy székre a két rendőrpali még mindig ott voltak és leültek mellém. Megcsörrent a telefon.
- Köszönöm hogy ennyi idő után méltóztattál visszahívni.
- Neked is szia Jess. Mi bajod van és miért hívtál?
- Csalódtam benned persze mikor kellene a segítség akkor egyikőtök sem elérhető.- ecseteltem neki
- Hol vagy?
- Hogy hol vagyok? Hol vagyok? Kérlek szépen letartóztattak. Ott vagyok!- válaszoltam neki kissé ingerülten
- Hogy mi van? Hol vagy!?- kérdezett vissza értetlenül
- Jól hallottad, de gondolom annyira elfoglalt vagy az edzés miatt és amúgy sem alacsonyodsz le hozzám hogy idejöjj és segíts.
- Jess de...

 Annyira felidegesedtem, hogy kinyomtam a telefont. Miháncs letettem hideg bilincs csattant a csuklómon.
- Sajnálom kisasszony de ez az előírás.- hajolt egyre közelebb a fiatalabb rendőr aki a kocsiban is bámult.
- Te le akarsz kapni?- vontam kérdőre
- Nem dehogy is!- próbálta tagadni.
- Nekem nem úgy tűnik a szitu.
- Figyu van pasid?
- Te jó ég! És még tagadod a dolgot. Igen van ráadásul híres ember.
- Ja értem.- hunyázkodott meg
Arra lettem figyelmes hogy nyílik az ajtó. Bella és bátyóm lépett be rajta. Gúnyos nevetéssel sétált el előttünk. Elmentek letenni a kabátot Bella bement a kapitányhoz. Bátyóm odalépett hozzám és szorosan átölelt.
- Sajnálom rettenetesen sajnálom. Kérlek ne haragudj igyekszek mindent megoldani. Bízz bennem mindet rendbe hozok.
Sírásban törtem ki. Böködni kezdte valaki a vállamat, megfordultam és Kendall magasodott előttem.
- Mit keresel itt?- meglepetten álltam előtte
- Jess te vagy az akit a nővérem perelt?
- Ha nem én lennék szerinted itt ülnék két rendőr között megbilincselve. Haaa?
- Igen igazad van. Kérlek bocsáss meg a testvéremnek.
- Sajnálom de nem megy. Figyi én igyekszem de sajnos már nem megy.
- Gyere ölelj meg!
Nem mozdultam meg kővé dermedtem ettől a mondattól. Így ő lépett oda hozzám. Karjai körém fonódtak és fel-le mozgatta őket. A teste forró volt szinte égetett ahogy egymáshoz értünk.
- Semmi gond én hiszek neked. Kérlek ne sírj, nem bírom elviselni ha valaki sír pláne ha lány.- súgta.
- Kisasszony kérem jöjjön be az úrfival együtt.
Letöröltem a könnyeimet, megtöröltem a

 az arcomat és máris olybá tűnt mintha nem is sírtam volna. Bementünk és helyet foglaltunk. Bella mellett ketten, mellettem viszont nem ült senki. Kihallgatták a vádlót is mikor végzett bátyám felállt és beszélni kezdett.
- A lány ártatlan. Soha nem tört Bella életére a kisfiunkat nem bántotta hanem saját testvéreként szerette. Hozzáteszem engem sem bántott ahogy itt az előbb elhangzott. Döntő bizonyítékom van az ellenkezőről.- állt mellém bátyám
- Mi pedig mindig is jóban voltunk egymással. Soha még egy légynek sem ártana. Túl jó szíve van ahhoz hogy valakinek is ártson.. Kendall is mellém állt és támogattak, Bella pedig egyedül maradt.
-Az előbbiekben volt szó valami bizonyítékról. El tudná mondani  mi az?-vágott közbe a rendőr
- Természet el is hoztam a CD-t. Ugyanis kamerákat szereltem a házba 24 órás megfigyelés gyanánt. Ezt ne részletezzük mi miatt.
- Jó rendben akkor tegyük be a és nézzük meg.
Lejátszottul a felvételt, Kendall vörösödött és szégyellte amit látott. Vége lett a filmnek és megszólalt.
- Bella hogy tehetted ezt. Azt hittem te nem leszel olyan...
- Kérem fejezzék be a vitát és menjenek ki. A kisasszony nem kerül börtönbe mivel ártatlan. Maga asszonyom viszont igen. Szándékos testi sértésért, emberölésért. Mindenki távozhat.
Igyekeztem Bellához és az egyik kanyarban utol is értem.
- Bella kérlek várj!- szóltam utána
- Mit akarsz?
- Szeretnék bocsánatot kérni tőled. Nem akartam hogy börtönbe kerülj ennyit nem ér az egész hacacáré. Tudom gyűlölsz és nem nézed jó szemmel a azt hogy jóba vagyok a tesóddal. Kérlek próbálkozzunk  meg  a kibéküléssel.
- Segítsd a bátyád és vigyázz a kis gyerekre.
Azzal eltűnt a rendőrpalikkal együtt. Majd megszakadt a szívem mikor belegondoltam a kicsi helyzetébe. Visszakullogtam a többiekhez.
- Mi lesz így veletek?
- Ne aggódj meg tudjuk oldani nem dől össze a világ ennyitől.
- Menjünk. Kérlek menjünk haza még nem végeztem a pakolással.
- Most komolyan el fogsz költözni tőlünk?- próbált elbizonytalanítani bátyám
- Igen most már biztos.
A hazaút csendes és nyomasztó volt. Mikor a ház elé kanyarodtunk Melody várt minket az utcán.
- Hol voltál? Miért nem válaszoltál a hívásra? Mi ez a leamortizált hangulat? Kikó nem szeretem amikor ilyen vagy. Semmi mosoly semmi életkedv.
Átöleltem de nem szóltam hozzá semmit. Bementem a házba elraktam a cuccaimat és hívtam Jamest.
- Szia bocsáss meg az előbbi hangnemem miatt. Nem akartam bunkó lenni csak...
- Csak mi?- esett nekem
- Ne légy már bunkó nem azért hívtalak hogy így beszélj velem.
- Jól van meg ne sértődj nem úgy gondoltam. Amúgy miért hívtál?
- Szeretném ha eljönne valamelyikőtök hozzánk és segítene a költözésben.
- Mi baj nagyon más a hangod. Történt valami?
- Neem semmi hagyjuk inkább ne firtassuk a dolgokat.
- Nem telefon téma mi? De majd ha itt lesztek akkor elmondod ugye?De csak négyszemközt.-változtatott hangnemet
- Még meggondolom csak jöjjön valaki.
- Jó már indulok is mivel senki sincs itthon. Ha a ház előtt leszek csörgök. Szióóóó!
- Köszi szia!
Letettem, szobaszomszédom átpakolt hozzám és kérdezősködni kezdett. Elmeséltem a sztorit tövéről hegyére utána köpni nyelni nem tudott. Kisvártatva kopognak az ajtón.

- Ki az és mit akar? -ordított ki Melody. Nem válaszolt csak kinyitotta az ajtót.
- Ide kértek költöztetőt?
- Igen ide.- mondtam gúnyos mosollyal.
- Ninnde mosolyog csoda történt!- ámult el
- Nem te váltottad ki nehogy azt hidd!- törtem le a szarvát, de igazából boldog lettem mikor megláttam
- Naaa ez fájt!-mondta szomorúan, majd ismét mosolyogni kezdett. Megfogtam a holmijaimat és lecipeltem amit tudtam mögöttem szorosan jött barátnőm. James hozta le a nagy ruhás bőröndöket. Mikor már mindent betettünk a kocsiba hazaért bátyóm a kisfiával.
- Jessi néni hova mész ezzel a bácsival?
- Kincsem sajnos el kell innen költöznünk. De ígérem meg foglak látogatni titeket.
- De miért nem érezted velünk jól magad?
Csak megsimítottam a buksiját.
- Vigyázzatok magatokra. Látogatóba majd jövök.
- Ti is és érezzétek jól magatokat. Ha adhatok egy tanácsot hugi akkor minél hamarabb jöjjetek össze Jamessel. Hidd el nem fogod megbánni.- adta a jó tanácsait bátyóm
-  Honnan veszed ezt? Egyenlőre nem ígérhetek semmit.
- Látszik rajtatok, meg volt időm kiismerni és ha jól tudom randira is került sor.
- Jessica gyere induljunk.- szakított meg minket James
- Rendben megyek. Sziasztok majd jelentkezem.
Beültem a kocsiba én is. James zenét kapcsolt a hangulat meghozása érdekében.
- Drága egyetlen gyöngyharmat! Nem gondoltad komolyan hogy az albumotokat játszod le.
- De igen miért?
-Nem is tudom....
- Zavar? Mert akkor kikapcsolom.
-Mi baj van vele Kikó?- vont kérdőre Mel is
- Nem így szeretném megismerni a dalaitokat.
Megpillantottam a rendőrséget.
- James állj meg itt. 10 perc és jövök.
Bementem a kapitányságra pechemre azok a rendőrök mutatták az utat akikkel megismerkedtem. Megkerestem a kapitányt és megkértem hogy otthon a családjával töltse le a büntetést. Először óckodott de azért belement utána távoztam a rendőrségről. Visszaültem a kocsiba és folytattuk tovább utunkat. Még fél óra volt hátra az útból és mi trióban énekeltük a dalokat. Hirtelen kanyargóssá vált az út és egy hatalmas kapu előtt áltunk meg. Az kinyílt mi pedig bejátrunk. Az udvar hatalmas nagy és volt bent egy medence is.

Egy hatlamas garázsban álltunk meg. A kocsin kívül volt még ott egy quad, két motor és még egy kocsi. Kiszedtük a bőröndöket, James haladt elöl az utat mutatva. Kinyitotta a ház ajtaját és egy hatalmas előtér fogadott minket. Kiesett a kezünkből az összes bőrönd és nyitott szájjal bámultunk körbe.

19.rész Lesz végre nyugalom?

Olyan mélyen aludtam, hogy az álmomra nem is emlékszem. Persze jellemző rám mindig a jó álmokat felejtem el. A műtét nem tartott tovább mint fél óra. Nekem alva egy pillanatnak tűnt. A nap folyamán már senki nem jöhetett látogatóba hozzám. Még szerencse hogy elhozták a telefonomat és a dalos füzetemet így nem unatkoztam egyedül. Másnap gond nélkül hazaengedtek csak átkötözésre és varrat kiszedésre kell visszamennem, James elmondta a többieknek mi történt és nem akartak hinni a fülüknek. Anyának és apának nem szólunk róla egy szót sem nehogy vissza keljen menni Magyarországra. Tesókám nem beszélt napokig senkivel a történtek után de mégcsak a közelembe se jött. Nem bírtam tovább és idegesen rohantam oda hozzá.
- Miért nem szólsz hozzám egy szót sem? Megbántottalak valamivel? Mond csak meg ennél rosszabb úgysem lehet. 
Bevontatott a szobámba mindenkitől elzárva, hogy ott beszélgessünk. Gondosan bezárta az ajtómat nehogy valaki be tudjon jönni. Nagy meglepetésemre sírva ölelt át. Nála abszolút nem jellemző a sírás soha egy kicsit sem ejtett könnyeket. Valamit nyöszörögni kezdett.
- Sajnálom! Rettenetesen sajnálom! Már a legrosszabbakra gondoltam. Nem voltam képes a szemedbe nézni tudván a feleségem műve ez. Rettenetesen szégyellem magam. Tudtam arról hogy nem kedvel de ezt nem gondoltam volna. Kérlek bocsáss meg nekem.
- Neked megbocsátok de neki nem fogok soha. Jobb ha ezt elfogadod. Kérlek a történtek miatt ne szakíts vele mert azért jó ember a maga furi módján. Ne akadj ki a döntésemen, el fogok költözni és megyek dolgozni is hogy tudjam fizetni a lakást.
- Hol fogsz dolgozni?- kérdezett vissza igencsak meglepetten
- Hát óvodában meg a stúdióban vagy akárhol. De te ne aggódj ezen.- nyugtatgattam.
- Mi lesz a barátnőddel?
- Még nem tudom ezt ő dönti el de szerintem velem fog jönni. Viszont még előtte beszélni fogok Bellával.
- Annyira örülök hogy nem esett komolyabb bajod. El sem tudod hinni mennyire aggódtam miattad. Ja és tudod hányan voltak nálad látogatóba?
- Nem fogalmam sincs egyedül Jamesről és Melodyról tudok.
- Oh akkor te le vagy maradva.
- Na mer'?
- Hát volt ott a Voros duó meg valami Jedward ugyancsak ikerduó. Mellettük meg a producered Matthew is.
- Woooww ezt nem mondod komolyan?
- Dehogynem!
- Kikó bejöhetek?- hangzott a kérdés az ajtón túlról.
- Akkor én most megyek.- azzal bátyókám elment dolgozni.
- Na megmutatod mit írtál?
- Persze de nem lett valami jó.- nyomtam a kis füzetemet Mel kezébe. Egy-egy résznél nagyokat mosolygott aminek örültem. Miután elolvasta lerohant a nagy híremmel.
- Melody el fogok innen költözni. Elmegyek valahova albérletbe meg dolgozni. Én itt nem fogok tovább rettegésben élni.- tátva maradt a szája ám mikor magához tért támogatott a dologban.
- Megyek veled, egy lépést sem tágítok mellőled.
- Akkor segíts albérletet keresni meg valami melót. Bár én inkább oviban szeretnék dolgozni.
- Én pedig szerkesztő akarok lenni, vagy lesz egy saját rádióadásom.
- Rendben itt a mai újság és keresgéljünk a hirdetések között.
Pár perc keresgélés után találtam egy viszonylag olcsó lakást. Bekereteztem hogy később megtaláljam és fel tudjam hívni. Mel is megtalálta álmai munkáját még nem mondta meg mi az de rendesen

piszkálta a fantáziámat. Nekem is sikerült egy olyan óvodát találni ahol nagy szükség van nevelőre, elég jó keresettel ami a ház szempontjából fontos volt. Rögtön fel is hívtam a megadott számot és felvettek dolgozni ám előtte el kell mennem egy elbeszélésre még ma. Alighogy letettem a tekefont Logan toppant a szobába.
- Sziasztok zavarok?
- Nem dehogy is bújj csak beljebb.
- Hallottam híredet Jess. Jobban vagy?-érdeklődött felőlem
- Igen remekül vagyok.
- Mi ez a kezetekben?
- Újság épp házat keresek ugyanis költözni fogunk.
- Hova miért?
- Akárhova csak el innen!
- Figyi költözetek oda hozzánk. Elég nagy a ház van még szabad  szoba számotokra meg mi is itt vagyunk. Kell még ennél több?-

- Ezt nem tehetjük meg veletek hisz így is sok a bajotok nem kell a nyakatokra még két ember.
- Nem lennétek a nyakunkon ha tudnád milyen uncsi az életünk négyesben.
- De Logan!
- Egy szót se felhívom a srácokat és megkérdezem őket. Te pedig lemész a bátyádhoz és megbeszéled vele a tényeket.
Nem akartam szembeszegülni az utasítással így lementem a bátyámhoz aki épp Bellával veszekedett. Bementem mintha épp inni vinnék a szobába.
- Bocsánat a zavarásért csak szomjasak vagyunk.
- A kis fruska már csak úgy megzavarhat egy beszélgetést is ha akar? Micsoda pofátlanság. Jobb ha én megyek is.- üvöltözött Bella ismét
- Ez furi volt.
- Bátyus nem megmondtam, hogy ne veszekedjetek miattam? Sőt tudok jobbat is. Már megvan a hely ahova költözünk.
- Hova?- kerekedtek ki a szenei
- A BTR srácokhoz. Felajánlották mi pedig elfogadtunk. Még ma délután odapakolunk.

 - Az a tudat nyugtat meg csak egy kicsit hogy itt lesztek a közelben meg jó embereknél lesztek akik vigyáznak rátok.
- Kikó gyere gyorsan!!!- kiabáltak le a szobámból
- Megyek nem gond?

- Nem dehogy menj csak.- válaszolt lelombozottan

Azzal felszaladtam a szobába.
- Miért ordibáltok megint ennyire?
- Nálunk fogtok lakni. Mindenki örömujjongásban tört ki az ötlettől. Mire jutottál a tesódnál?- faggatott Logan
- Gond nélkül beleegyezett. De van egy kis bökkenő.
- Mi?
- Ma elbeszélgetésre is el kell mennem így én kicsit később tudok összepakolni.
- Jó az nem gond majd ha kész lesztek akkor hívjatok és eljövök értetek.
- Kikó elfelejtettem mondani, veled megyek a meghallgatásra.
- Jó megint együtt kóválygunk a városban.- örvendeztem
Mel elment a szobájába hogy útra kész állapotba hozza magát.
- Mielőtt elmennék szeretnék valamit megbeszélni veled.- hozakodott fel egy új témával
- Félnem kell tőle?
- Nem nem hinném. Miért?
- Csak kérdeztem álltalában ha valaki beszélni akar velem akkor az mindig rosszat jelent.
- Pedig ez nem lesz az. Na szóval kimondom nyíltan nem kertelek. NAGYON KEDVELLEK! Mikor először jöttem ide úgy indultam neki az útnak, nem igaz hogy nekem így kell szívnom. De mikor megismertelek egyre jobban éreztem magam a másik országban. Te pedig úgy nyiltál meg mint a tavaszi virág...

- Nee ezt inkább hagyd abba. Most azt akarod mondani hogy belém szerettél?
- Hát ami azt illeti....igen. Nálad mi a helyzet?-kérdezte óvatosan
- Ohh te jó szagú málnabokor Logan?! Én....én... csak azt hittem csak barátok vagyunk és amúgy sem akartam többet ennél.
- Ohh értem.- szontyolodott el a kedve
- De ugye nem haragszol emiatt?
- Dehogy is hisz ez a te döntésed is. De most megyek mert ma még rengeteg dolgunk van és a stúdióba is be kell ugranom.- azzal elsietett. Rettentően bántott a dolog, hogy Logan az előbb vallott szerelmet közben pedig alakul valami köztünk Jamessel. Teljesen össze zavarodtam. Közben elindultunk a meghallgatásra és nem tévedtünk el ami nálunk már nagy szó. Egy hatalmas tábla jelezte, jó helyen vagyunk. Egyedül mentem be egy terembe ahol egy csomó pedagógus kérdezgetett tőlem. Miután mindre feleltem kiküldtek várakozni. 10 idegtépő perc várt ránk. Mel alig bírt nyugtatgatni majd kiszóltak a szobából. Bementem ahol közölték hogy felvettek az állásra. Megállapodtunk, holnap lesz az első munkanapom mivel ma még el kell költöznünk a srácokhoz. Szembesítettem a nevelőket, hogy még tanuló vagyok így egy kicsit nehezebb lesz dolgozni azt is megbeszéltük, stúdióba is kell mennem mivel demókat csinálunk. Még ezzel együtt is felvettek. Visszaindultunk bátyámékhoz hogy összepakoljunk. Visszaértünk a házba és mindketten pakolni kezdtünk. Már csak kis apróságok voltak hátra mikor kopogás nélkül hatolt be két rendőr....