10.rész Vajon kié a szám?

Hulla fáradtan mentünk suliba reggel. Otthon mindenki pihent csak mi Melodyval virrasztottunk már vagy egy napja. Becsengettek a legnagyobb szerencsémre Patrik osztályával volt összevont óránk. Természetesen a töri órákon kell elviselnem ami a kedvencem. Bementünk a terembe és durván elküldte mellőlem Vivset ami nem volt jogos mivel előre megbeszéltük. Mikor szóltam a tanárnőnek nem törődött vele. Próbálkozott óra alatt bókolt, verset írt, bocsánat kérő levelet, hogy talán visszafogadom és én erre egy egyszavas választ adtam neki mégpedig azt, hogy NEM. Akaratlanul is elaludtam óra közben. Rettentő szép álmom volt, azzal a James sráccal táncoltam és robbantottuk ki megint a kajacsatát.

- Jessica Taylor értékelném ha a pihentető, szépítő és relaxáló alvását nem az iskolában hanem otthon töltené el. Úgy hiszem maga nem azért van itt, hogy jókat aludjon. Váron a magyarázatot.
- Tanárnő vagyis igazgatónő én nem akartam és sajnálom. Tegnap a bátyám esküvőjén voltam és én vigyáztam a kisgyerekükre egész este....
- Nem érdekel mars az igazgatói elé ott majd folytathatja kisasszony.

 ~ Na szép most jó nagy bajba kerültem. Hogyan fogok intővel anya és apa elé állni. Én a kis mintalányuk most aztán szép kis büntit kapok ezért.~

Kimentem a teremből az igazgatói elé ahol meglepődve pillantottam meg sorstársamat.
- Hát te csak nem engem vártál meg?
- Nem elaludtam németen és Szekérné leküldött az igazgatóhoz.
- Nem mondod? Én egy kicsit rosszabbul jártam mert igazgatónővel volt órám és dettó elaludtam.
- Hát akkor most nagyon nagyot szívunk úgy érzem.
- Gyertek gyerekek csak nyugodtan nem harapok. - utasított az igazgató
- Foglaljatok helyet és mondjátok csak el szépen mi volt ez az órai alvás.
- Elnézést kérek de esküvő volt és én voltam a főszervező meg gyerekcsősz. A romokat nekem vagyis nekünk kellett eltakarítani. Már a hétfői napon fáradtak voltunk de, hogy még reggel hatig takarítsunk az nem volt semmi.
- Igazgatónő kérem többet nem fordul elő ilyesmi.- csatlakozott Mel
- Még egy kérdés? Patrikkal mi van köztetek Jessica?
- Egy év után szakítottunk már nem bírtam tovább.
- Csak azért kérdeztem mert nem voltatok valami boldogok.
- Igen tudom
- Na csajszikáim ez egyszer meg nem történtnek tekintem a dolgot mit szóltok?
- Köszönjük!! Köszönjük!! Köszönjük!! Viszont látásra!!
-Sziasztok!
Megkönnyebbülve léptünk ki az ajtón. Végig gondoltam mi lett volna ha nem így alakul a dolog. Hirtelen megrezzent a telefonom. Kivettem a zsebemből. Egy cetli kihullott amit Mel vett fel a földről. Nézegeti jobbra balra de nem tudja eldönteni, hogy mi lehet az. Mikor letettem a telefont és felé fordultam kérdésekkel bombázott.
- Ez mi? Kitől kaptad? Felhívtad mar? Miért angolul van írva?
- Figyu megpróbálok sorrendben válaszolni. Telefonszám. Fogalmam sincs reggel a töri könyvből esett ki. Nem még nem majd nagyszünetben. Ha én azt tudnám. Megfelel a válsz.
- Igen meg, de ha én tippelhetek James száma lesz mivel hasonló az írása. Ha ő fizetsz egy krémcsokit ha vesztek én fizetek neked. De ez csak akkor ér ha én is ottlehetek mikor felhívod.
- Rendben megállapodtunk.- fogtunk kezet
És ezzel mindketten órára mentünk. Tesi következett azon is kosárlabdáztunk amit sikeresen meggyűlöltem. Mel pedig németre sietett.
- Jess mit mondott az igazgató?- támadtak le osztálytársaim az öltözőbe.
- Igazából megúsztuk a dolgot egyenlőre.
Átöltöztünk majd türelmesen vártuk a tanárt.
- Kikó!!! Ezt nézd hát nem jó ez a kép?
- Jónak jó csak nem tudom ki van rajta??
- Hisz múltkor elküldtük neked ő Kendall meg Logan.
- Ahahh.
Majdnem elszóltam magam, hogy jobban tudom kik ők. Letelt ez az óra is.
- Hívd már fel a számot!!!- pattogott Melody
- Jó, jó hívom, hívom! Kicseng
- Halló megtudhatom ki vagy?- Semmi válasz elismétlem megint. Semmi egyszer csak letette.  Kis idő elteltével rezeg a telefonom. Felvettem.
- Szia bocsáss meg az előbbi miatt csak egy kicsit meglepődtem és nem voltam  felkészülve a hívásodra.
- Szia de akkor is megtud..
- James vagyok az esküvőről. Halihó válaszolnál.
- De hogy került a számod a könyvembe?
- Logan tette bele a kérésemre.
- Ahahh. Szeretnél még valamit?
- Mivel a repülőn ülök így nem sokat tudnák. Mi volt ez a hang?
- Ezt úgy hívják, hogy csengő vagyis mennem kell órára. Sajnálom szia
- Hi

Felkaptam a táskámat és rohantunk a termekhez.
- Naaa ki volt az naaaaa Kikó??
- James volt.
- Hahaa én megmondtam jössz nekem egy krémcsokival.
- Jó jó tudom de legközelebb nem fogadunk.
- A számot viszont mentsd el kitudja lehet akar valamit.
- Ugyan tőlem mit akarna egy ilyen híres ember mint ő.
- Figyu Kendallről sem tudtad, hogy híres és rokonok vagytok.
- Jó ez más tészta. De Mel nézz csak rám hogy nézek ki meg ő, hogy néz ki.
- Kikó...
De a mondandóját már nem tudta befejezni mivel megjött a tanár. Alig bírtam koncentrálni az órán mindenhol csak számok, betűk meg egyenletek. 10 perc volt még megszólalt a jelző mindenki pakolni kezdett. A tanár dühös lett és röpdolit íratott. Mikor kicsengettek mindenki rohant ki az ajtón. Egy ismerős autót pillantottam meg a kapuból.