2014. június 7., szombat

19.rész Lesz végre nyugalom?

Olyan mélyen aludtam, hogy az álmomra nem is emlékszem. Persze jellemző rám mindig a jó álmokat felejtem el. A műtét nem tartott tovább mint fél óra. Nekem alva egy pillanatnak tűnt. A nap folyamán már senki nem jöhetett látogatóba hozzám. Még szerencse hogy elhozták a telefonomat és a dalos füzetemet így nem unatkoztam egyedül. Másnap gond nélkül hazaengedtek csak átkötözésre és varrat kiszedésre kell visszamennem, James elmondta a többieknek mi történt és nem akartak hinni a fülüknek. Anyának és apának nem szólunk róla egy szót sem nehogy vissza keljen menni Magyarországra. Tesókám nem beszélt napokig senkivel a történtek után de mégcsak a közelembe se jött. Nem bírtam tovább és idegesen rohantam oda hozzá.
- Miért nem szólsz hozzám egy szót sem? Megbántottalak valamivel? Mond csak meg ennél rosszabb úgysem lehet. 
Bevontatott a szobámba mindenkitől elzárva, hogy ott beszélgessünk. Gondosan bezárta az ajtómat nehogy valaki be tudjon jönni. Nagy meglepetésemre sírva ölelt át. Nála abszolút nem jellemző a sírás soha egy kicsit sem ejtett könnyeket. Valamit nyöszörögni kezdett.
- Sajnálom! Rettenetesen sajnálom! Már a legrosszabbakra gondoltam. Nem voltam képes a szemedbe nézni tudván a feleségem műve ez. Rettenetesen szégyellem magam. Tudtam arról hogy nem kedvel de ezt nem gondoltam volna. Kérlek bocsáss meg nekem.
- Neked megbocsátok de neki nem fogok soha. Jobb ha ezt elfogadod. Kérlek a történtek miatt ne szakíts vele mert azért jó ember a maga furi módján. Ne akadj ki a döntésemen
, el fogok költözni és megyek dolgozni is hogy tudjam fizetni a lakást.
- Hol fogsz dolgozni?- kérdezett vissza igencsak meglepetten
- Hát óvodában meg a stúdióban vagy akárhol. De te ne aggódj ezen.- nyugtatgattam.
- Mi lesz a barátnőddel?
- Még nem tudom ezt ő dönti el de szerintem velem fog jönni. Viszont még előtte beszélni fogok Bellával.
- Annyira örülök hogy nem esett komolyabb bajod. El sem tudod hinni mennyire aggódtam miattad. Ja és tudod hányan voltak nálad látogatóba?
- Nem fogalmam sincs egyedül Jamesről és Melodyról tudok.
- Oh akkor te le vagy maradva.
- Na mer'?
- Hát volt ott a Voros duó meg valami Jedward ugyancsak ikerduó. Mellettük meg a producered Matthew is.
- Woooww ezt nem mondod komolyan?
- Dehogynem!
- Kikó bejöhetek?- hangzott a kérdés az ajtón túlról.
- Akkor én most megyek.- azzal bátyókám elment dolgozni.
- Na megmutatod mit írtál?
- Persze de nem lett valami jó.- nyomtam a kis füzetemet Mel kezébe. Egy-egy résznél nagyokat mosolygott aminek örültem. Miután elolvasta lerohant a nagy híremmel.
- Melody el fogok innen költözni. Elmegyek valahova albérletbe meg dolgozni. Én itt nem fogok tovább rettegésben élni.- tátva maradt a szája ám mikor magához tért támogatott a dologban.
- Megyek veled, egy lépést sem tágítok mellőled.
- Akkor segíts albérletet keresni meg valami melót. Bár én inkább oviban szeretnék dolgozni.
- Én pedig szerkesztő akarok lenni, vagy lesz egy saját rádióadásom.
- Rendben itt a mai újság és keresgéljünk a hirdetések között.
Pár perc keresgélés után találtam egy viszonylag olcsó lakást. Bekereteztem hogy később megtaláljam és fel tudjam hívni. Mel is megtalálta álmai munkáját még nem mondta meg mi az de rendesen
piszkálta a fantáziámat. Nekem is sikerült egy olyan óvodát találni ahol nagy szükség van nevelőre, elég jó keresettel ami a ház szempontjából fontos volt. Rögtön fel is hívtam a megadott számot és felvettek dolgozni ám előtte el kell mennem egy elbeszélésre még ma. Alighogy letettem a tekefont Logan toppant a szobába.
- Sziasztok zavarok?
- Nem dehogy is bújj csak beljebb.
- Hallottam híredet Jess. Jobban vagy?-érdeklődött felőlem
- Igen remekül vagyok.
- Mi ez a kezetekben?
- Újság épp házat keresek ugyanis költözni fogunk.
- Hova miért?
- Akárhova csak el innen!
- Figyi költözetek oda hozzánk. Elég nagy a ház van még szabad  szoba számotokra meg mi is itt vagyunk. Kell még ennél több?-
- Ezt nem tehetjük meg veletek hisz így is sok a bajotok nem kell a nyakatokra még két ember.
- Nem lennétek a nyakunkon ha tudnád milyen uncsi az életünk négyesben.
- De Logan!
- Egy szót se felhívom a srácokat és megkérdezem őket. Te pedig lemész a bátyádhoz és megbeszéled vele a tényeket.
Nem akartam szembeszegülni az utasítással így lementem a bátyámhoz aki épp Bellával veszekedett. Bementem mintha épp inni vinnék a szobába.
- Bocsánat a zavarásért csak szomjasak vagyunk.
- A kis fruska már csak úgy megzavarhat egy beszélgetést is ha akar? Micsoda pofátlanság. Jobb ha én megyek is.- üvöltözött Bella ismét
- Ez furi volt.
- Bátyus nem megmondtam, hogy ne veszekedjetek miattam? Sőt tudok jobbat is. Már megvan a hely ahova költözünk.
- Hova?- kerekedtek ki a szenei
- A BTR srácokhoz. Felajánlották mi pedig elfogadtunk. Még ma délután odapakolunk.
 - Az a tudat nyugtat meg csak egy kicsit hogy itt lesztek a közelben meg jó embereknél lesztek akik vigyáznak rátok.
- Kikó gyere gyorsan!!!- kiabáltak le a szobámból
- Megyek nem gond?
- Nem dehogy menj csak.- válaszolt lelombozottan
Azzal felszaladtam a szobába.
- Miért ordibáltok megint ennyire?
- Nálunk fogtok lakni. Mindenki örömujjongásban tört ki az ötlettől. Mire jutottál a tesódnál?- faggatott Logan
- Gond nélkül beleegyezett. De van egy kis bökkenő.
- Mi?
- Ma elbeszélgetésre is el kell mennem így én kicsit később tudok összepakolni.
- Jó az nem gond majd ha kész lesztek akkor hívjatok és eljövök értetek.
- Kikó elfelejtettem mondani, veled megyek a meghallgatásra.
- Jó megint együtt kóválygunk a városban.- örvendeztem
Mel elment a szobájába hogy útra kész állapotba hozza magát.
- Mielőtt elmennék szeretnék valamit megbeszélni veled.- hozakodott fel egy új témával
- Félnem kell tőle?
- Nem nem hinném. Miért?
- Csak kérdeztem álltalában ha valaki beszélni akar velem akkor az mindig rosszat jelent.
- Pedig ez nem lesz az. Na szóval kimondom nyíltan nem kertelek. NAGYON KEDVELLEK! Mikor először jöttem ide úgy indultam neki az útnak, nem igaz hogy nekem így kell szívnom. De mikor megismertelek egyre jobban éreztem magam a másik országban. Te pedig úgy nyiltál meg mint a tavaszi virág...


- Nee ezt inkább hagyd abba. Most azt akarod mondani hogy belém szerettél?
- Hát ami azt illeti....igen. Nálad mi a helyzet?-kérdezte óvatosan
- Ohh te jó szagú málnabokor Logan?! Én....én... csak azt hittem csak barátok vagyunk és amúgy sem akartam többet ennél.
- Ohh értem.- szontyolodott el a kedve
- De ugye nem haragszol emiatt?
- Dehogy is hisz ez a te döntésed is. De most megyek mert ma még rengeteg dolgunk van és a stúdióba is be kell ugranom.- azzal elsietett. Rettentően bántott a dolog, hogy Logan az előbb vallott szerelmet közben pedig alakul valami köztünk Jamessel. Teljesen össze zavarodtam. Közben elindultunk a meghallgatásra és nem tévedtünk el ami nálunk már nagy szó. Egy hatalmas tábla jelezte, jó helyen vagyunk. Egyedül mentem be egy terembe ahol egy csomó pedagógus kérdezgetett tőlem. Miután mindre feleltem kiküldtek várakozni. 10 idegtépő perc várt ránk. Mel alig bírt nyugtatgatni majd kiszóltak a szobából. Bementem ahol közölték hogy felvettek az állásra. Megállapodtunk, holnap lesz az első munkanapom mivel ma még el kell költöznünk a srácokhoz. Szembesítettem a nevelőket, hogy még tanuló vagyok így egy kicsit nehezebb lesz dolgozni azt is megbeszéltük, stúdióba is kell mennem mivel demókat csinálunk. Még ezzel együtt is felvettek. Visszaindultunk bátyámékhoz hogy összepakoljunk. Visszaértünk a házba és mindketten pakolni kezdtünk. Már csak kis apróságok voltak hátra mikor kopogás nélkül hatolt be két rendőr....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése